KE: Mit jelent, milyen készségekből tevődik össze az idegen nyelvi kompetencia?

SL: Ideális esetben a nyelv nem idegen, hanem tanult.
Ideális esetben a nyelvtanuló rendelkezik mind a négy alapkészségre kiterjedo kommunikációs képességgel. A kommunikáció kifejezést itt az üzenetek közvetitése értelemben használjuk.
Részletesebben a nyelvtanuló

* képes(*) üzeneteket hallás után szintetikusan megérteni, a különállóan érthetetlen részleteket a szövegösszefüggésben szintetizálni, és egyidejuleg kezelni a saját, tanult nyelven jövo asszociációit;
* képes(*) üzeneteket hallás után analitikusan megérteni, a bennük foglalt részleteket érvekkel alátámasztani, vagy ellenérvekkel cáfolni, és egyidejuleg kezelni a saját, korábbi tanulmányaiból eredo, tanult nyelven jövo asszociációit;
* képes(*) a tanult nyelven gondolkodni és mondanivalóját ilymodon képes a mindenkori készség-szintjeihez igazitani. Más szóval, képes azt mondani amit tud, és nem próbálkozni azzal, amit nem tud, ilymódon csökkentve - kiküszöbölve az anyanyelvi interferenciát.
* képes(*) a mondanivalóját parafrázisokkal, szinonimákkal, antonimákkal, gyakorlati példákkal érthetové tenni a hallgatója számára;
* képes(*) a hallgatója értését - nemértését nyomon követni és ily módon a kommunikációt inter-kommunikációvá alakitani;
* képes(*) a saját értését - nemértését nyomon követni, azt kérdésekkel kiexponálni, az új értése helyességét leellenorizni, és ily módon a kommunikációt inter-kommunikációvá alakitani;
* képes(*) érzékelni a különbözo nyelvi regisztereket és ezekhez megfelelo nyelvi (nyelvtani és szókincs) exponenseket választani;
* képes(*) szót szóba, mondatot mondatba ölteni és a gyakorlat függvényében egyre komplexebb gondolat-sorokat kifejezni, egyidejuleg csökkeno szintu stressz mellett;
* képes(*)üzeneteket olvasás alapján szntetikusan megérteni, a különállóan érthetetlen részleteket a szövegösszefüggésben szintetizálni, és egyidejuleg kezelni a saját, tanult nyelven jövo asszociációit;
* képes(*) üzeneteket olvasás alapján analitikusan megérteni, a bennük foglalt részleteket érvekkel alátámasztani, vagy ellenérvekkel cáfolni, és egyidejuleg kezelni a saját, korábbi tanulmányiból eredo, tanult nyelven jövo asszociációit;
* képes(*) hangosan olvasni, a hallgatója értését - nemértését nyomon követni és ily módon a kommunikációt inter-kommunikációvá alakitani;
* képes(*) a saját olvasás utáni értését - nemértését nyomon követni, azt kérdésekkel kiexponálni, az új értése helyességét leellenorizni, és ily módon a kommunikációt inter-kommunikációvá alakitani;
* képes(*) irásban szabatosan kifejezni magát mondat, paragrafus, fogalmazás és esszé szinteken;
* képes(*) különbözo stilusokban és nyelvi regiszterekkel irásbeli üzeneteket közvetiteni;
* képes(*) a tanult nyelv kultúráját értékelni és eredetiben élvezni;
* stb: forditás, szódolgozat irása kontextusból kiemelt - tehát jelentést nem hordozó szavakból, nyelvtani dogmák visszamondása - lehetoleg szó szerint, félig értett vagy egyáltalán nem értett memoriterek visszamondása szó szerint. Ezek nem készségek, hanem teljesitmények. A fáradtság nem bizonyitéka annak, hogy dolgoztunk.

* A jelölt készségek jellemzoen a személy-központú oktatásban jelennek meg, tehát a választó vonal nem a közoktatás és a magán-oktatás, hanem a személy-központú oktatás és a bármi-más-központú oktatás között található.

KE: Nyilvánvaló, hogy az elmúlt 10-20 évben a gazdasági és politikai változások következtében mennyiségi értelemben jelentosen megnott az idegennyelv-tudással kapcsolatos elvárás. De változott-e az elvárás minoségi, tartalmi értelemben, a kivánatos készségek tekintetében? Mást jelent-e az idegen nyelvi kompetencia ma, mint 20 évvel ezelott?

SL: A tanult nyelven mutatott kompetencia nem az elvárások megváltozásának hatására változik, - t. i. a kompetencia az elvárásoknak ellenáll - hanem a tanárképzés fókusz-változásának hatására, olyan területeken, mint például - a szintagmák, tagmémák, grafémák, morfémák kontra az interperszonális kapcsolatok jellege, dinanikája, fejlodése, fejlesztése; - tanitás-centrikus pedagógia v. pedagógia-történet-centrikus pedagógia kontra tanulás-centrikus pedagógia; - pszichológiából vizsgázott tanárok kontra pszichológiailag érett, pszichológiailag érzékeny, pszichológiailag muvelt tanárok; - szociológiából vizsgázott tanárok kontra szociológiailag érett, szociológiailag érzékeny, szociológiailag muvelt tanárok; - hierarchiában gondolkodó és egy hierarchiát muködtetni akaró tanár kontra a diákot humán lényként kezelo, a diák tehetségét humán eroforrásnak tekinto, Humán Eroforrás Menedzser TANÁR; - a merev elvárásoknak megfelelni akaró tanár kontra a másságot elfogadni és értékelni tudó tanár, kiváltképp a kisebbségek, a hátrányos helyzetuek, és a tanulási zavarokkal küszködo diákok érdekében. Ezek a trendek még nem fedezhetok fel a magyarországi tanárképzésben.

KE: Milyen új szervezési és módszertani elemek jelentek meg az idegennyelv-tanitásban?

SL: A hatékony nyelvoktatás - nyelvtanitás kultúra-függo: olyan nyelvi kultúrát kell felépitenie a tanárnak, amelyben - a tanult nyelven folytatott kommunikáció érték; - a tanulás szabadsága szent és sérthetetlen; - a tanár önmaga is egy tanuló; - a tanitás szabadsága is szent és sérthetetlen; - a diák - diák interakció is tanulás; - pozitiv szinergia muködik [2+2=5], nulla-összegu játszmák, vagy negativ szinergia helyett [2+2=3]; - nem mérik egyik diákot a másikhoz, hanem a tanár és a csoport együttesen képes mindenkinek a fejlodési trendjét figyelni; - a tanár és az iskola-vezetés minden beavatkozása alapvetoen segito szándékú; - stb. A szervezési és módszertani elemek fontossága a fenti felsoroláshoz képest elenyészo.

KE: Miközben a nyelvtudás mindinkább nélkülözhetetlen alapkészséggé válik, a közoktatáson belül hatékony nyelvtanitás egyelore csak speciális programok keretében (emelt óraszám, két tanitási nyelv, stb.) valósitható meg - igy a magfelelo idegennyelv- tanitás a közoktatáson belül egyelore nem mindenki számára hozzáférheto. Milyen változásokra, milyen irányú fejlodésre lenne szükség ahhoz, hogy az OM elképzelése megvalósuljon, és 2004-re minden érettségizo diák középfokú nyelvtudással rendelkezzen?

SL: Definició szerint minden kérdés jó. Ezzel szemben a kérdés elott felvezetett tényállás nem állja meg a helyét, t. i. a tanitás - tanulás hatékonysága nem függ attól, hogy közoktatás, vagy magán-oktatás. A pszichológiai - szociológiai törvények a birtokviszonyoktól függetlenek ezért számos pozitiv példa található a közoktatásban is hatékony nyelvoktatásra. Ugyanigy, számos elrettento példát produkált már a magán-oktatás is. A kérdésre válaszolva: az OM-nek az utóbbi években, durván 1994-tol napjainkig, hozott intézkedés-sorozata a legfobb akadálya annak, hogy az OM elképzelése megvalósuljon.