Az International Language School Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány nemzetközi szinten is ritka, majdnem egyedülálló mértékben alkalmazza a Humanisztikus Pszichológia alapelveit tanításában és tanár-képzésében. A nálunk képzett nyelvtanárok mintegy 300 óra terjedelemben tanulják és gyakorolják a Rogers – i Alapelveket, amelyek alapján egy Humanisztikus Tanítási-, vagy Tanárképző Program létrehozható.

A külső érdeklődőknek tartott workshopok elsősorban az ’Élmény-alapú tanulás – Fordított kronológia-szerinti tanítás’ alapelveire koncentrálnak és modulonként 15 – 15 órában nyújtanak ismereteket és fejlesztenek készségeket. A Program moduláris felépítése miatt teljes mértékben értelmetlen a két workshopot változó összetételű csoportnak előadni.

A két modul vázlatos tartalma:

’Élmény-alapú tanulás – Fordított kronológia-szerinti tanítás’

Mielőtt a címben jelölt célra fókuszálnánk, nézzük meg, hogy most hol tartunk [ez a ’Meeting Point’ – típusú térképen a ’You are here’ pont].

Magyarország az utolsó helyen áll az idegen-nyelvek tanításában az európai országok ranglistáján. Azért érdemes az idegen-nyelv oktatáson mérni, hogy hol állunk, mert az idegen-nyelv tanítás, és az idegen-nyelv tanárok privilegizált helyzetben vannak Magyarországon.

A diákok általános olvasás utáni megértés-készsége minden képzeletet felülmúlóan rossz, ezért az olvasásra [is] alapozó holisztikus – multimodális tanulási – tanítási közelítés kizárt.

Az általános iskolát ’elvégző’ diákok mintegy 30 % -a funkcionális analfabéta több mint 7000 kontakt-óra után. A funkcionális analfabétizmus ma már nem korlátozódik az általános iskolára, és így az ilyen diákok továbbtanulása sem korlátozódik a szakmunkásképző intézetekre, hanem megjelentek a középiskolákban, sőt főiskolákon és egyetemeken is.

Az általános iskolás diákok mintegy 25 % -a különböző tanulási nehézséggel küszködik. A tanulási nehézségeket a tanárok döntő többsége felismerni sem képes.

A tanítás, jó esetben, nagyrészt pszichológia. Ezzel összefüggésben a tanárok többségének pszichológiai műveltsége hiányos, és pszichológiai érzékenysége jelentős fejlesztésre szorul. Mindez, többek között, abban nyilvánul meg, hogy a tanítás folyamán a tanárok fontos és kikerülhetetlen pszichológiai alaptörvényeket sértenek, és ez az oktatás alacsony hatékonyságában mutatkozik meg.

Néhány további megjegyzés:

A ’Tudás-alapú társadalom’, és ennek alapjaként a ’Tudás-alapú oktatási rendszer’, mint célkitűzés, téves. Véleményem szerint eleget, helyenként túl sokat, tudunk, de keveset, helyenként semmit sem, értünk. Az értetlen tudás, t. i. ’zaj’, asszociációkra alkalmatlan, ezért a gyakorlatban nem használható.

Kortünet, hogy a diákok többségének idő-koncepciója beszűkült, t. i. sem történelmi múlt-tudattal, sem pedig realisztikus hipotézisek felállítására alkalmas jövő-tudattal nem rendelkeznek. Ennek velejárójaként a klasszikus műveltség ritka, annak presztízse alacsony, és az érdeklődési körök listája limitált.

Mindezek következtében nagyon sok, klasszikus műveltséggel és fejlett idő-koncepcióval rendelkező diák számára kezelhető – élvezhető téma absztrakttá, és így élvezhetetlenné, válik a mindezekkel nem rendelkező diák számára.

A horizontális tanulást [az angol nyelvnek erre külön szava van: acquisition] az iskola, és az iskolán belül a tanárok döntő többsége, nem ismeri el tanulásnak. Ez nyilvánvalóan összefügg azzal a ténnyel, hogy a magyarországi tanárképzés nem koncentrál a csoportok létrehozásával, fejlesztésével, és lehetséges szinergiájával kapcsolatos ismeretekre és készségekre.

Mindezek következtében az optimális, szinergikus csoportokra jellemző, hosszú-memóriát használó, tudatos + féltudatos + tudatalatti tanulás nem állhat elő, és a tanultak döntő hányada asszociációkra képtelen – alkalmatlan állapota miatt a rövid memóriában jelenik meg és onnan az anyagcserével távozik.

A pszichológiai alaptörvényeken belül a tanárok többsége különlegesen érzéketlen a Gestalt – pszichológia alaptörvényeivel, nevezetesen a rész - egész viszonyait meghatározó törvényszerűségekkel kapcsolatban.

Ennek következtében vagy sterilen az un. ’bottom-up’ közelítést használják, más szavakkal kifejezve elvesznek a képekké összeállni képtelen, összefüggéstelen adatok halmazában, vagy ennek ellentéteként sterilen az un. ’top-down’ közelítést használják, és mit sem törődnek a nagy képeket alkotó elemi pontok tanításával – tanulásával.

A pszichológiai alaptörvényeken belül a ’törvénysértések’ másik kedvence az Amygdala - alapelvvel kapcsolatos. Ezen alapelv szerint az agy képes információkat és érzéseket egyidejűleg feldolgozni, sőt pszicho-motoros készségeket alakítani.

Az alapelv szerint a pozitív emóciókkal együtt tanultak a hosszú- memóriában tárolódnak, és asszociációkra alkalmas állapotban onnan előhívhatók. A negatív emóciókkal együtt tanultak esetében az információ – adat a rövid-memóriában tárolódik, és onnan rövid idő alatt kiürül, míg maga a negatív érzés a hosszú-memóriában tárol, t. i. kizárólag a félelemre, vagy a dühre fogunk emlékezni. Az érzelmek nélkül, neutrálisan tanultak nyom nélkül távoznak a memóriából, és kizárólag a diákok vagy önmagunk fárasztására alkalmasak.

Az ’Extended Bloom’s Taxonomy’ azt tanítja, hogy a tudás önmagában nem használható, ha az nem társul értéssel. A tudás tartalma lehet zaj, adat, vagy információ. Az értéshez a három közül kizárólag az információ esetében juthatunk el, és ez még ott sem elhatározás kérdése. A tudás és az értés közötti szakadékot nem lehet sok apró lépéssel áthidalni. Ehhez egy un. ’quantuum leap’ szükséges, amellyel egy másik, magasabb minoségű, t. i. értett tudáshoz jutunk.

A tantárgyak jelentős többsége szókincs-terhelt a diákok számára, ezért az óra első fázisa, jó esetben, nyelvóra, tehát itt a tanár nyelvtanár. Ezt a tanárok általában nem veszik figyelembe és a diákok számára érthetetlen nyelven tanítanak a diákok számára követhetetlen koncepciókat.

További problémát okoz az is, hogy a tanárok többsége nem tartja be a készségek fejlesztésének természetes [tehát egy pszichológiai törvény erejével ható] sorrendjét, és ez a hallás utáni megértés > beszéd > olvasás utáni megértés > írás.

Ebben a sorrendben a készségek erősítik egymást, míg bármely más sorrendben gyengítik egymást. Némely tantárgyban ez nem látszik lehetségesnek, vagy célszerűnek, de a tantárgyak többségénél ez bizonyosan megvalósítható.

Mindezek alapján az alábbiak szerint látom megvalósíthatónak a címben jelölt célt

’Élmény-alapú tanulás – Fordított kronológia-szerinti tanítás’

1. A diákok időkoncepciója beszűkült és azt tágítani csak a jelenből kiindulva lehetséges.
2. A címben jelölt cél csak szinergikus – segítő csoportban elérhető.
3. A csoport tanítására vállalkozó tanárnak képzettnek kell lennie a csoportok létrehozásával, fejlesztésével, és szinergiájával kapcsolatban.
4. A csoportnak konszenzussal létrehozott, és szigorúan betartott – betarttatott szabály-rendszer szerint kell működnie [Ground Rules].
5. A csoport életében az első tevékenységek egyike az un. ’Conceptual Framework’ létrehozása kell legyen. Ez mindazon koncepciók összessége, amelyek alapján a csoport tanul és általában működik.
6. A diákot csak ott lehet tanítani, ahol van. Ez mind térben, mind időben, mind pedig tudás-szintben igaz.
7. A tanárnak olyan módon kell készülnie az órákra, hogy közben szabadon figyelhesse a diákok tevékenységét, és bármely pillanatban képes legyen segítően beavatkozni.
8. A tanárnak folyamatosan figyelemmel kell kísérni minden diák fejlődését és azt a fejlődés trendje alapján csak a diák saját korábbi állapotával szabad összehasonlítani.
9. A tanárnak ismernie kell minden diák tanulási stratégiáit és azok fejlődését. A tanulási stratégiák változásával összhangban változtatni kell az alkalmazott tanítási stratégiákat.
10. Az órákra való készülés részeként a tanárnak fel kell mérnie, melyik diákot milyen saját-élmények alapján lehet motiválni egy – egy témakörrel kapcsolatban. Ezekből az élményekből kiindulva, fordított kronológia szerint lehet a diákokat elvezetni a témakörben jelölt helyre és időbe.
11. Az ILS Group angol nyelvtanításából számos konkrét példát tudunk felsorolni az ilyen elven folyó tanításra - tanulásra. Ez a közelítés teszi lehetővé például azt is, hogy számos tanulási nehézségekkel küszködő diákot is eredményesen tanítsunk ’normál’ diákok közé integrálva.
12. Absztrakt témákat csak tudott – értett konkrét dolgok absztrakcióiként szabad bevezetni.
13. Ennek kettő előfeltétele van: kell egy konkrét tudás- és értés-bázis, és meg kell tanulni absztrahálni.
14. A diák első lépésként a saját-élményen alapuló saját absztrakcióit lesz képes kezelni, és csak gyakorlással juthat el mások absztrakcióinak kezeléséhez.
15. A steril módon absztrakt gondolatoknak ezen a szinten nincs tere az iskolában, ugyanis ezek absztrakt dolgok absztrakcióiként álltak elő, és ezért nincs saját-élmény vonatkozásuk.
16. A sajátélményre alapozott tanulás folyamán jelentős érzelmi kapcsolatok alakulhatnak ki bármely résztvevő, és bármely más résztvevő között. Ezek kezelése érdekében a tanárnak jól fejlett érzelmi állóképességgel kell rendelkeznie.
17. A tanulás folyamán első lépésként a szóbeliségre, a hallás-utáni megértésre és a beszédkészségre koncentrálunk. Ezt követheti fázis- késéssel az írásbeliségre koncentráló tanítás – tanulás.
18. A feladat-meghatározásban a következő olvasható: ’igazolható-e illetve milyen feltételek, körülmények megléte esetén igazolható a „tapasztalat”- ban említett élmény-alapú tanulás hatékonysága’? A címben szereplő tanítás – tanulás az ILS Group csoportjaiban megvalósult. Meg kell keresnünk azokat a módszereket, amelyekkel mindez megvalósítható a Zöld Kakas – ban, vagy más iskolákban is. Véleményem szerint mindez kizárólag tanárképzéssel – továbbképzéssel érhető el.
19. A fordított kronológia szerinti tanítás saját-élmény alapjaként szinte bármilyen, erős érzelmeket kiváltó élmény felhasználható, és itt a tanárnak nincs válogatási lehetősége. Ez alól a másokkal megosztható negatív élmények sem kivételek, hiszen az ilyen élmények gyakran szerepelnek katarzis-forrásként.
20. A fordított kronológia szerinti tanítás – tanulás folyamán, az élmények ismétlődésének arányában, egyre inkább lehetséges az ’itt és most’ helyszínétől és időpontjától eltérni.
21. A tanár nem könyvet tanít, hanem embert, figyelembe véve annak pillanatnyi állapotát és teljesítő képességét. A pillanatnyi legjobb teljesítményt el kell fogadni legjobb teljesítményként.
22. A diák sem könyvet tanul, hanem gyakorlati ismereteket, gyakorlati készségeket, és mindezek absztrakciójával kapcsolatos elméleteket. Mindezek akár áttételes bizonyítását is el kell fogadni teljesítményként.
23. A tanítás – tanulás folyamán a ’top-down’ és a ’bottom-up’ közelítések kombinációja bizonyult leghatékonyabbnak. Ezt úgy hívja az angol nyelvű szakirodalom, hogy ’helicopter mind’.
24. A tanítás – tanulás folyamán a tanárnak különösen fejlett hallás utáni megértés-készségre van szüksége, amelyben felfüggeszti az értékítéletét a tanulási ciklus végéig.
25. A tanítás – tanulás folyamán a diákoknak is meg kell tanulni, hogy figyeljenek egymásra és ehhez meg kell változtatni a tanulásról – tanításról alkotott definíciójukat.
26. A fenti felsorolásban részletezett tanítás – tanulás célszerűen egy multimédia-könyvtárban folyik, a szó legáltalánosabb értelmében. Ebben a tanár bárkinek bármely kérdésére talál választ, és bárkinek bármely problémájára talál megoldást, vagy a saját megoldáshoz forrást.
27. Ez a leírás vitaanyag és nem tekinthető a felvetett probléma zárt megoldásaként. A 27 pont és az azt megelőző – előkészítő probléma- felvetés csak együtt értelmezhető.

Mindezek alapján az alábbi kompetenciák kifejlesztésén keresztül látom megvalósíthatónak a címben jelölt célt

’Élmény-alapú tanulás – Fordított kronológia-szerinti tanítás’

28. A diákok időkoncepciója beszűkült és azt tágítani csak a jelenből kiindulva lehetséges.

    Kompetencia: a képzésben aktívan résztvevő tanár a saját tanulási élménye következtében lejátszódó transzfer segítségével képes a diák időkoncepcióját tágítani, mind a múlt, mind pedig a jövő irányába.

29. A címben jelölt cél csak szinergikus – segítő csoportban elérhető.

    Kompetencia: a képzésben aktívan résztvevo tanár a saját csoport-élménye alapján képes szinergikus – segítő csoportokat működtetni és a megváltozott tanár – szerepeket betölteni.

30. A csoport tanítására vállalkozó tanárnak képzettnek kell lennie a csoportok létrehozásával, fejlesztésével, és szinergiájával kapcsolatban.

    Kompetencia: a képzésben aktívan résztvevő tanár a saját csoport-élménye alapján képes szinergikus – segítő csoportokat létrehozni, fejleszteni, és megtartani.

31. A csoportnak konszenzussal létrehozott, és szigorúan betartott – betarttatott szabály-rendszer szerint kell működnie [Ground Rules].

    Kompetencia: a képzésben aktívan résztvevő tanár a saját csoport-élménye alapján képes a szinergikus – segítő csoportok munkáját hatékonnyá tevő szabályokat létrehozni, fejleszteni, betartani és betarttatni.

32. A csoport életében az első tevékenységek egyike az un. ’Conceptual Framework’ létrehozása kell legyen. Ez mindazon koncepciók összessége, amelyek alapján a csoport tanul és általában működik.

    Kompetencia: a képzésben aktívan résztvevő tanár a saját csoport-élménye alapján képes szinergikus – segítő csoportok hatékony kommunikációját lehetové tevő ’Conceptual Framework’ – t létrehozni, fejleszteni, és a csoport kommunikációját ennek tükrében értékelni.

33. A diákot csak ott lehet tanítani, ahol van. Ez mind térben, mind időben, mind pedig tudás-szintben igaz.

    Kompetencia: a képzésben aktívan résztvevő tanár képes a tanítást és az elvárt tanulást a diák pillanatnyi fizikai-, pszichés-, és érzelmi állapotához igazítani.

34. A tanárnak olyan módon kell készülnie az órákra, hogy közben szabadon figyelhesse a diákok tevékenységét, és bármely pillanatban képes legyen segítően beavatkozni.

    Kompetencia: a képzésben aktívan résztvevő tanár képes az órát olyan módon előkészíteni, hogy minden várható- és váratlan helyzetre legyen módszere, anyaga, taktikája és stratégiája (planning for all contingencies). Az ilyen módon felkészült tanár a munkája nagy részét már az óra kezdete előtt elvégezte, így az óra ideje alatt nagyrészt szabad, t. i. képes a diákra figyelni.

35. A tanárnak folyamatosan figyelemmel kell kísérni minden diák fejlődését és azt a fejlődés trendje alapján csak a diák saját korábbi állapotával szabad összehasonlítani.

    Kompetencia: a képzésben aktívan résztvevő tanár képes a diák fejlődését csak a korábbi önmagához hasonlítva, trendként figyelni, és a fejlődési trend fejlődő-, romló-, vagy stagnáló jellege szerint értően beavatkozni. A képzésben aktívan résztvevő tanár képes a diákot támogatóan konfrontálni.

36. A tanárnak ismernie kell minden diák tanulási stratégiáit és azok fejlődését. A tanulási stratégiák változásával összhangban változtatni kell az alkalmazott tanítási stratégiákat.

    Kompetencia: a képzésben aktívan résztvevő tanár képes a diák tanulási stratégiáit felmérni, azok fejlődését elősegíteni, és a változó tanulási stratégiáknak megfelelő új tanítási stratégiát választani.

37. Az órákra való készülés részeként a tanárnak fel kell mérnie, melyik diákot milyen saját-élmények alapján lehet motiválni egy – egy témakörrel kapcsolatban. Ezekből az élményekből kiindulva, fordított kronológia szerint lehet a diákokat elvezetni a témakörben jelölt helyre és időbe.

    Kompetencia: a képzésben aktívan résztvevő tanár képes úgy tanítani, hogy közben a diákot tanulja.

38. Az ILS Group angol nyelvtanításából számos konkrét példát tudunk felsorolni az ilyen elven folyó tanításra - tanulásra. Ez a közelítés teszi lehetővé például azt is, hogy számos tanulási nehézségekkel küszködő diákot is eredményesen tanítsunk ’normál’ diákok közé integrálva.

    Kompetencia: a képzésben aktívan résztvevő tanár képes a legfontosabb – leggyakoribb tanulási zavarokat felismerni, a tanulási zavarokkal küszködő diák működését megérteni, és számára optimális pedagógiai segítséget nyújtani.

39. Absztrakt témákat csak tudott – értett konkrét dolgok absztrakcióiként szabad bevezetni.

    Kompetencia: a képzésben aktívan résztvevő tanár képes gyakorlati példákon keresztül magyarázni, és képes az új koncepciókat korábban már megértett koncepciókból levezetni. Képes lemondani az olyan értetlen tanulást eroltető, tanár-centrikus ’módszerekről’, mint a definíciók értetlen magoltatása, szódolgozat, dogma-gyűjtemény, stb. Képes tanításában a keleti tudás– tanulás-tanítás – filozófiát alkalmazni, t. i. minél egyszerűbben érthető valami, annál magasabb a presztízse.

40. Ennek kettő előfeltétele van: kell egy konkrét tudás- és értés-bázis, és meg kell tanulni absztrahálni.

    Kompetencia: a képzésben aktívan résztvevő tanár képes a Kiterjesztett Bloom Taxonómia alapeveit tiszteletben tartva tanítani. Ezzel összhangban az értést nem elvárja, hanem lehetővé teszi.

41. A diák első lépésként a saját-élményen alapuló saját absztrakcióit lesz képes kezelni, és csak gyakorlással juthat el mások absztrakcióinak kezeléséhez.

    Kompetencia: a képzésben aktívan résztvevő tanár képes nagyon sok apró lépésben közelíteni a konkrét dolgoktól az absztrakt fogalmak felé.

42. A steril módon absztrakt gondolatoknak ezen a szinten nincs tere az iskolában, ugyanis ezek absztrakt dolgok absztrakcióiként álltak elő, és ezért nincs saját-élmény vonatkozásuk.

    Kompetencia: a képzésben aktívan résztvevő tanár képes kiküszöbölni a követhetetlenül elvont fogalmakat a tanításából és a tananyagból.

43. A sajátélményre alapozott tanulás folyamán jelentős érzelmi kapcsolatok alakulhatnak ki bármely résztvevő, és bármely más résztvevő között. Ezek kezelése érdekében a tanárnak jól fejlett érzelmi állóképességgel kell rendelkeznie.

    Kompetencia: a képzésben aktívan résztvevő tanár képes a csoportjaiban érzékelhető érzelmieket nyomon követni és azokat értékükön kezelni.

44. A tanulás folyamán első lépésként a szóbeliségre, a hallás-utáni megértésre és a beszédkészségre koncentrálunk. Ezt követheti fázis- késéssel az írásbeliségre koncentráló tanítás – tanulás.

    Kompetencia: a képzésben aktívan résztvevő tanár képes az alapkészségeket, t. i. a hallás-utáni megértés-készséget, a beszéd-készséget, az olvasás-utáni megértés-készséget, és az írás-készséget, azok természetes sorrendjében tanítani, és képes azokat egymást erősítő módon integrálni.

45. A feladat-meghatározásban a következő olvasható: ’igazolható-e illetve milyen feltételek, körülmények megléte esetén igazolható a „tapasztalat”- ban említett élmény-alapú tanulás hatékonysága’? A címben szereplő tanítás – tanulás az ILS Group csoportjaiban megvalósult. Meg kell keresnünk azokat a módszereket, amelyekkel mindez megvalósítható a Zöld Kakas – ban, vagy más iskolákban is. Véleményem szerint mindez kizárólag tanárképzéssel – továbbképzéssel érhető el.
46. A fordított kronológia szerinti tanítás saját-élmény alapjaként szinte bármilyen, erős érzelmeket kiváltó élmény felhasználható, és itt a tanárnak nincs válogatási lehetősége. Ez alól a másokkal megosztható negatív élmények sem kivételek, hiszen az ilyen élmények gyakran szerepelnek katarzis-forrásként.
47. A fordított kronológia szerinti tanítás – tanulás folyamán, az élmények ismétlődésének arányában, egyre inkább lehetséges az ’itt és most’ helyszínétől és időpontjától eltérni.
48. A tanár nem könyvet tanít, hanem embert, figyelembe véve annak pillanatnyi állapotát és teljesítő képességét. A pillanatnyi legjobb teljesítményt el kell fogadni legjobb teljesítményként.

    Kompetencia: a képzésben aktívan résztvevő tanár képes a tananyagot a diák pillanatnyi állapota szerint szűkíteni ill. bővíteni, és képes a diák teljesítményét differenciáltan értékelni.

49. A diák sem könyvet tanul, hanem gyakorlati ismereteket, gyakorlati készségeket, és mindezek absztrakciójával kapcsolatos elméleteket. Mindezek akár áttételes bizonyítását is el kell fogadni teljesítményként.

    Kompetencia: a képzésben aktívan résztvevő tanár képes a diákot megtanítani tanulni, és képes kiküszöbölni az átmenetileg kialakuló függőséget a diákban.

50. A tanítás – tanulás folyamán a ’top-down’ és a ’bottom-up’ közelítések kombinációja bizonyult leghatékonyabbnak. Ezt úgy hívja az angol nyelvű szakirodalom, hogy ’helicopter mind’.

    Kompetencia: a képzésben aktívan résztvevő tanár képes a tanítás – tanulás fókuszát a nagy – átfogó képre, ill. a részletekre irányítani.

51. A tanítás – tanulás folyamán a tanárnak különösen fejlett hallás utáni megértés-készségre van szüksége, amelyben felfüggeszti az értékítéletét a tanulási ciklus végéig.

    Kompetencia: a képzésben aktívan résztvevő tanár képes aktívan a diákra figyelni, és segítően beavatkozni szükség esetén.

52. A tanítás – tanulás folyamán a diákoknak is meg kell tanulni, hogy figyeljenek egymásra és ehhez meg kell változtatni a tanulásról – tanításról alkotott definíciójukat.

    Kompetencia: a képzésben aktívan résztvevő tanár képes a csoportjaiban irányítani a diák – diák interakciót, és képes azt tanulásnak elfogadni.

53. A fenti felsorolásban részletezett tanítás – tanulás célszerűen egy multimédia-könyvtárban folyik, a szó legáltalánosabb értelmében. Ebben a tanár bárkinek bármely kérdésére talál választ, és bárkinek bármely problémájára talál megoldást, vagy a saját megoldáshoz forrást.

    Kompetencia: a képzésben aktívan résztvevo tanár képes a tananyagokat és a segédanyagokat egy olyan átlátható rendszerbe foglalni, amelyben a pedagógiai értelemben vett optimális anyag a szükséges idopontban megtalálható.